Logo Pic
Monakhosz 2025. március 15.

Petőfi Sándor halála

Petőfi Sándor 1849 július 31-én halt meg az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó összecsapásában, Erdélyben, mégpedig orosz katonák keze által. A segesvári csatában ugyanis a kétszeres túlerőben lévő oroszok arattak győzelmet Bem József erdélyi serege felett. Dorsner Ferenc császári ezredes jelentése szerint:

" ... július 31-én Segesvárnál egyfelől a császári orosz hadtest egyik része, másfelől egy Bem személyes vezetése alatt álló felkelősereg között heves csata folyt le, amely az ellenség legteljesebb vereségével végződött. [...]  félelem és rémület fogta el a már bizonyára az ágyútűz megszűnésétől is megrendült ellenséges csapatokat; sokan közülük sírva, vad és rendezetlen sorokban rohantak Héjjasfalván keresztül Keresztúr felé. A kozákok szakadatlan üldözése még fokozta a pánikot az ellenség körében, amelyet csak az alkony mentett meg a teljes megsemmisüléstől. Az ellenség több mint 1000 halottat és sok sebesültet vesztett...." (Dorsner Ferenc jelentése, megjelent 1849 augusztus 12 Wiener Zeizung) Forrás: wikipedia.org

A segesvári csatában összesen 1200 magyar katona  lelte halálát. Közöttük volt a forradalom és szabadságharc lánglelkű költője is az alig 26 esztendős Petőfi Sándor.

petofi_sandor.jpg

Halálának pontos körülményei még ma sem teljesen tisztázottak. A csata végén valamikor 17 és 18 óra között, a Héjjasfalva felé vezető út mellett még látták a menekülők között. Kurka Mihály 48-as honvédhuszár és Gyalókai Lajos honvédszázados (és ügyvéd) azok közé tartoznak, akik emlékeztek a költőre a csata napján. Nagyjából fél 5 körül járt ekkor az idő amikor látták a Sár-patak hídja felé futni.

Később Pap Lajos alezredes és Lengyel József a héjjasfalvi országút kaptatóján is látni vélték a költőt, amint gyalogszerrel menekült sok száz más magyar fegyveressel együtt. Heydte osztrák ezredes 1854 -ben írt hivatalos jelentése alapján a költővel kard és lándzsa végezhetett, melyek a mellkasán sebezték halálra, lovasok támadása közben. A lovasok orosz katonák, kozákok voltak. A költő felesége így írt minderről:

"[az illető szemtanú] Petőfi Sándort azon pillanatban látá utójára, midőn az kozákok által körülvétetve szakasztatott el a futó hadseregtől. Ezentúl többet nem látták s a valószínűség ottani elvesztét bizonyítja, mit még hitelesebbé tesz Udvarhelyszéki katonai parancsnok B. Hayte azon állítása melly szerint ő a csata lefolyta után a csatatért följárván a halottak között talált egy holttestet, mit öltönye és alakja leírásából biztosan lehet férjem, Petőfi Sándorénak elismerni. " Pest, július 21. 1850. Szendrei Júlia (Forrás)

Petőfi Sándor teste egy tömegsírba került, maradványai sajnos a mai napig nem kerültek elő, de emlékezete mindaddig fennmarad míg egyetlen magyar is él e Földön.

logo_monakhosz.jpg

Vissza a címlapra
Monakhosz
Történelmi blog a múlt érdekességeiről egy történésztől, aki a régi korokról ír, különleges témák után kutatva.
Legjobban pörgő posztok
Napi érdekes - 561
JTom • 8 nap
A Fiorentina elleni mérkőzés
Apuleius • 1 nap
Az Atalanta elleni mérkőzés
Apuleius • 8 nap
Mancini vagy Pioli követheti Mottát?
venember83 • 3 nap
Médiavisszhang a történelmi vereség után
venember83 • 7 nap
Cikkek a címlapról
„…a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe.”
Izsó Miklós címerdomborműve az MTA épületén. In: Róna József: Egy magyar művész élete, Budapest, Szerző, 1929 – Magyar Elektronikus Könyvtár. A kép forrása: Digitális Képarchívum „Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös…
Hinni vagy nem hinni?
Hinni vagy nem hinni? Néhány napja láttam munka közben egy puzzle-t, ami megállított, elbűvölt néhány pillanatra. Ha valamikor úgy találkozom vele viszont, hogy megvehetem, megteszem. Mert annyira szemléletes, mély, és magamra vonatkoztatva őszinte-leíró volt. Egy lány, bolygó lufikat tartott a…
>